2010. július 18., vasárnap

Tandori Dezső
Egyoldalú párvers egyik fele

„Nem mintha mindenben azonosulnék
veled, nem is vagyok mindig veled,
és kevés ahhoz, hogy részleteket
ismerjek, »minden délután s a plusz két

hétvégi nap«, hogy megismerjem, úgy, még
ismeretlen s talán nem ismeret-
anyagszerű délelőttjeidet,
sok kis semmit-s-mindent (s elszomorodnék!

okkal! ok nélkül? mindegy; ahogy ez
veled is történne viszont) –
                                 de egyben,
 s jó, hogy egyre inkább? biztos lehetsz:

számomra mások mind idegenebben
mások, s ez itt nem kettős tagadás
állítása; ez az(on)osulás.”

Nincsenek megjegyzések: