Le petit charmant monstre

Jó, hogy tizenegy óra van, jó, hogy most tusoltam, hogy hideg volt a padló az ágyig, jó, hogy nem fekszik mellettem senki, hogy van idő, hogy harmadszorra szól ugyanaz a szám, hogy az ablakból ilyenkor csak az első fáig látni, jó, hogy esik, jó, hogy az előbb azt olvastam, az eső az embereket is nyirkossá teszi, nemcsak a fákat, jó, hogy beteg a gesztenyefa, jó, hogy az északi szomszéd a temető, jó, hogy egy temető lehet szomszéd, hogy egyre kevesebbet süt a nap, hogy egyre többet, jó, hogy most nem azt a szót ismétlem, jó, hogy kelet felé viszont nincs kerítés, hogy de van egészen pontos határa a kertnek, jó, hogy ha rá gondolok fáj a térdem, október jó, jó, hogy azt álmodtam, az egyik barátomat fejbelövik az utcán, hogy nem mesélte valaki, hanem ott állt mellettem közben, jó, hogy már régen megfestették Istent csiga képében, jó, hogy ott mászik a kép alján, jó, hogy ezt félreértem.