Takács Zsuzsa
A rossz irány
Nem tudom kifejezni többé magamat
Isten összetört bennem mindent. Próbálok
szabadulni egy tehertől, amit vinnem kellene.
Talán egy kisgyerek egy nyálkás rongy-
kupacban, amelynek érintésétől felfordul
a gyomrom - bár a szagokat már nem érzem.
Akit átadok egy ápolónak, hogy ne halljam
vinnyogását, mert vádol Téged, akit szeretnék
szeretni a változatlanságban megrekedt
időért, s azért hogy próbára teszel mind-
annyiunkat. Az engedelmesség öröme
és szomorúsága vacogtat. Nővéreim, ne
higgyetek el mindent, amit mondok. Én rossz
irányba megyek. Én félrevezetlek titeket.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése