Régebben még azt is terveztem, hogy hosszabban írok majd Scott Walkerről. Most már nem mernék. Az egyik leghihetetlenebb ív az övé a könnyűzenében, pályafutásának negyven éve tele van rejtélyekkel. Visszahúzódó és amiért különösen szeretjük, hogy ritkán, de súlyos lemezeket ad ki. A Walker Brothers-el kezdte, aztán a négy részt megélt Scott lemezekkel folytatta, énekelte Jacques Brelt angolul, megírta az Old Man's Back Again (Dedicated to the Neo-Stalinist Regime) című remekművet. Aztán a 80-as évektől valami átfordult nála, egyre kevesebbet lehetett látni, nagy szünetekkel jöttek ki kivételesen egyedi stílusú lemezei, a Tilt, a Pola X. Közben Nick Cave, David Bowie, Brian Eno, Jarvis Cocker, Alison Goldfrapp, Damon Albarn a Radiohead tartja meghatározónak, amit csinál. Interjú vele 1, 2 (itt tessék figyelni a húspüfölős részt). Szóval a heti album a 2006-os The Drift, nem lesz könnyű hét. Primitív és csodálatos, olyan lemez, ami rémisztő lehet, ha nem tartunk vele végig. Küzdeni kell vele, még ha egy évben egyszer vesszük is elő.
1 megjegyzés:
ez kurva jó.
Megjegyzés küldése